Dec. 15-én Székelyudvarhelyre, a csereháti ingatlanba látogatott George Pruteanu, a kormány vezető erejét alkotó Parasztpárt szenátora, a szenátus oktatási bizottságának elnöke. Pruteanu "több órán át hallgatta a leleplezéseket arról a nyomásról és azon eseményekről, amelyeknek az apácák tanúi voltak", majd a hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a történtek "egész egyszerűen megrázták, feldúlták", olyan "brutálisak és vulgárisak" voltak és "túltesznek még azon is, hogy egyes apácákat szégyenletes módon erős férfiak távolítottak el az épületből" tavasszal. Véleménye szerint Remus Opris, a román kormány egyik főtisztviselője "még kellemetlenebb dolgokon ment át" székelyudvarhelyi látogatásán, mint ő maga korábban Hargita és Kovászna megyei útján. Mint kifejtette, ezért is látogatott erre a területre, ahol "úgy tűnik, olyan a levegő, mintha nem lenne már a román állam joghatósága alatt". "Hozzá akarok járulni hozzáértésemmel és tekintélyemmel ahhoz, hogy ezen a földdarabon is visszaállítsam országunk törvényeit és emberségét" - fejtette ki a szenátor. Kijelentette még, hogy elítéli az etnikai arányok megőrzésének elvét, ami szerinte alkotmány- és törvényellenes, ő sohasem fogja megérteni, ha bármely román nem telepedhet le az ország bármely pontján. A Rompres jelentése szerint Pruteanu éppen távozni készült, amikor a helyszínre érkeztek a romániai Helsinki Bizottság és a marosvásárhelyi Pro Europa Liga képviselői, akik szintén meg akarták ismerni a helyzetet, és kerekasztal-megbeszélést javasoltak a városháza és az apácarend tagjaival. A vitán részt vesz Gabriel Andreescu és Renate Weber a Helsinki Bizottság, Smaranda Enache és Szokoly Elek a Pro Europa Liga, Dan Oprescu a román kormány kisebbségvédelmi hivatala részéről, a Szeplőtlen Szív apácarend több tagja, a hargitai prefektusi hivatal képviselője, továbbá Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester és Ciryll Bürgel, a csereháti épületet finanszírozó Basel Hilft alapítvány elnöke, és Pruteanu. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
1997. december 16.
A szenátus dec. 16-án nagy többséggel újra megerősítette az oktatási törvénnyel kapcsolatban a múlt héten elfoglalt, a kisebbségek anyanyelvű oktatását több tekintetben ismét korlátozó álláspontját. A testület a múlt heti szakaszonkénti voksolás után ezúttal jórészt a "Pruteanu-változatban" - tehát az ellenzékkel összefogó parasztpárti oktatási bizottsági elnök által szorgalmazott módosításokkal - szavazta meg az oktatási törvény egészét. A szavazás ezúttal is titkos volt. A plénum a dec. 10-i voksolásnál elkövetett ügyrendi hibára való tekintettel ismét szavazott arról a módosításról, amely arra kötelezi a kisebbségi diákokat, hogy az 5. osztálytól kezdve ugyanazokból a tankönyvekből tanulják a román nyelvet és irodalmat, mint a román anyanyelvű tanulók (ami nyilvánvalóan hátrányos helyzetbe hozza őket) - és a titkos voksoláson ismét nagy többséggel, 78 szavazattal 42 ellenében elfogadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ? / Verestóy Attila szenátor ügyrendi javaslatot tett: arra való tekintettel, hogy a törvénytervezet egyik cikkelye lehetővé teszi minden formában és minden szinten a kisebbségek anyanyelvű oktatását, egy másik pedig ezzel össze nem egyeztethető módon megtagadja az önálló anyanyelvű egyetem és egyetemi karok létesítésére vonatkozó jogot, vizsgálják meg újra a kérdést. Petre Roman szenátusi elnök ezt azzal vetette el, hogy a szavazási eljárás megfelelt a házszabályoknak, ezért nem lehet visszatérni a kérdésre. A szavazást követően Markó Béla elmondta, hogy a voksolás kimenetele a történtek fényében nem meglepő, de kifejezte meggyőződését, hogy a képviselőházban – ahol a koalíció vezetőinek ígérete szerint nyílt lesz a szavazás – ezt ki fogják javítani. Markó hangsúlyozta, hogy nagyobb fegyelmet vár el a koalíció működésében; a kormányzati együttműködés jövőjéről szólva aláhúzta, hogy az RMDSZ nem fogadhatja el, hogy egy olyan koalíció korlátozza a kisebbségi jogokat, amelynek ő maga is tagja. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ Kozsokár Gábor szenátor rámutatott, hogy más törvények esetében ilyesmire volt példa, de ez sem hatott. Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság parasztpárti elnöke a maga részéről kifejtette: szerinte nincs ellentmondás, mivel az egyik cikkely azt tartalmazza, hogy a jogot a törvény feltételei szerint lehet gyakorolni, a másik pedig... maga a feltétel.Végül a szenátus egésze 105 szavazattal 19 ellenében 2 tartózkodás mellett elfogadta az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet egészét a vitában megszavazott módosításokkal együtt, tehát ebben a változatban a kisebbségeknek nincs joga önálló egyetem és kar létesítésére és a testület más pontokon is lefaragott egyet-mást a kisebbségek számára kedvező intézkedésekből, bár néhány kedvező intézkedés - így a kisebbségi anyanyelvű szakoktatás és felvételi vizsga - változatlan formában "átment". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 1176. sz./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szavazás után az újságíróknak nyilatkozva rámutatott, hogy a voksolás kimenetele a történtek fényében nem meglepő, de kifejezte meggyőződését, hogy a képviselőházban - ahol a koalíció vezetőinek ígérete szerint nyílt lesz a szavazás - ezt ki fogják javítani. Az RMDSZ, hangsúlyozta, nagyobb fegyelmet vár el a koalíció működésében. A kormányzati együttműködés egészének jövőjéről szólva hangsúlyozta, hogy az RMDSZ természetesen nem fogadhatja el, hogy egy olyan koalíció korlátozza a kisebbségi jogokat, amelynek ő maga is tagja. Míg Markó Béla a szenátus folyosóján az újságírók egyik csoportjának gyűrűjében nyilatkozott, a másikban George Pruteanu, az oktatási bizottság parasztpárti elnöke volt a központ: ő abbeli meggyőződését hangoztatta, hogy a képviselőházban a szavazás "még titkosabb" lesz és ott is az ő álláspontja fog győzedelmeskedni. Amikor az újságírók azt kérdezték tőle, nem zavarja-e, hogy pártjának és a koalíciónak álláspontjával ellenkező nézeteit érvényesítve veszélyezteti a koalíció működését, Pruteanu kijelentette: nem tud arról, hogy pártja más álláspontot foglalna el. A szenátor újságkivágások részleteivel illusztrálta, hogy pártjának vezetői támogatják, az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva pedig kijelentette, nem olvasta azt a megállapodást - és a tartalmát sem ismeri -, amelyben pártjának elnöke, Ion Diaconescu és a három másik koalíciós pártnak az elnökei, köztük Markó Béla december 3-án megállapodtak, milyen formában fogadják el a kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkelyeket. Mi több, a szenátor a rögtönzött sajtóértekezleten beharangozta, hogy a titkosszolgálatokhoz fordul a legutóbbi erdélyi útjain tudomására jutott súlyos dolgok ügyében, nevezetesen a magyarországi egyetemek kihelyezett erdélyi részlegeit minősítette a román oktatás egységét és Erdélyt fenyegető jelenségnek. A szenátor közölte, közzé fogja tenni a "Gheorghe Vasilétől és Vasile Gheorghétől" (azaz meg nem nevezett románoktól) szerzett ebbeli súlyos értesüléseit. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
1997. december 16.
George Pruteanu, a román szenátus oktatási bizottságának elnöke, aki a kormány vezető pártjának, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártnak a tagja, dec. 16-án a román és a nemzetközi sajtó tudósítóinak kijelentette: nem ismeri azt a megállapodást, amelyet a kormánykoalíció pártjainak elnökei december 3-án írtak alá arról, milyen formában fogja a koalíció megszavazni az oktatási törvényt módosító kisebbségi kormányrendeletről szóló törvény kisebbségi vonatkozású szakaszait, és miután már szavaztak róla, nem is érdekli. Mint ismeretes, Ion Diaconescu, a Parasztpárt, Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt, Petre Roman, a Demokrata Párt és Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szóbanforgó dokumentumban megismételte azoknak a cikkelyeknek a szövegét, amelyeket - beleértve a kisebbségi anyanyelvű önálló egyetem és kar alapítására vonatkozó jogot - a koalíció támogatni fog a parlamentben. A felsorolás nem tartalmazta a románok történelmének és Románia földrajzának oktatási nyelvére vonatkozó cikkelyt, mivel a parasztpárti vezetés jelezte: ebben a kérdésben csak azt fogadhatja el, hogy mindenki úgy voksoljon, ahogy lelkiismerete diktálja, viszont garantálni látszott a többi cikknek a kisebbségek számára kedvező elfogadását. Az RMDSZ szerdán, miután a szenátus, amely előzőleg az ellenzék javaslatára és Pruteanu támogatásával megszavazta, hogy a voksolás titkos legyen, a négypárti megállapodás ellenére nagy többséggel mégis megváltoztatta azokat a cikkelyeket is, amelyeket a pártvezetők aláírásukkal vállaltak, nyilvánosságra hozta a négypárti megállapodást. A fénymásolatot az aláírásokkal számos lap közölte, ez a jegyzőkönyv vált a sajtó, a televízió, a politikai viták fő témájává.Ilyen előzmények után a szenátus dec. 16-i végszavazása után a BBC megkérdezte Pruteanut, nem zavarja-e, hogy pártjának álláspontjával ellentétes vonalat érvényesített, és ezzel zavarta a koalíciót. A szenátor kijelentette, hogy nem tud az övétől eltérő álláspontról, vagy arról, hogy nem élvezné a párt bizalmát, majd újságkivágásokat hozott elő, a cikkek címeivel és egyes mondataival illusztrálva, hogy pártja egyetért vele. /MTI/
1997. december 18.
December 18-án tartotta szokásos sajtóértekezletét a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ vezetése. Markó Béla rövid bevezetőjében méltatta az SZKT és SZET múlt hét végi közös ülésének munkálatait, amelynek központi témája az RMDSZ kormányzati szerepvállalása volt. E tanácskozáson rendhagyó módon ugyan nem lehettek jelen a sajtó képviselői, de éppen ezért talán őszintébb és nyíltabb eszmecsere alakulhatott ki, amelynek nyomán az RMDSZ döntéshozó testületei jelentős határozatokat és állásfoglalásokat fogadtak el, és ezeket utólag a sajtó is megkapta. A kolozsvári tanácskozás sajtóvisszhangja kapcsán Markó Béla hangsúlyozta, hogy túlzóak az RMDSZ által szabott feltételekre vonatkozó kommentárok: az RMDSZ valóban feltételekhez köti jelenlétét a koalíciós kormányban, de ezek a feltételek nem újak, a közösen elfogadott kormányprogram tiszteletben tartására, megvalósítására vonatkoznak, és nem is csupán az RMDSZ kormányzatban való jelenlétének feltételei, hanem a koalíció működésének a feltételei, hiszen a koalíció nem engedheti meg magának az egyezségek megszegését. És van egy másik feltétel is, amely szintén nemcsak az RMDSZ ügye: a sajtóban és a politikai életben eluralkodó nacionalista retorikának a határozott visszaverése. Ebben sem csupán az RMDSZ érdekelt, hiszen itt a reformokat, a demokratizálódást, Románia integrációját ellenző erők harca folyik a demokratikus Romániát, az európai integrációt akaró koalíció ellen. Markó Béla elmondta, az RMDSZ nem ellenzi azt, hogy a legfontosabb és legsürgősebb törvényt, a privatizációs törvényt esetleg kormányzati felelősségvállalás útján léptessék életbe. Ez azt jelentené, hogy ha nincs ellene kifogás a Parlamentben, a törvény három napon belül érvénybe lép, ha pedig indítványt nyújtanának be ellene, az indítvány leszavazása után a törvény ugyancsak életbe lép. A sajtóban felröppentett hírre, miszerint a kormány főtitkára változásokat tervez a prefektúrák vezetőségei szintjén, és e változások Hargita megyét is érintenék, Verestóy Attila leszögezte, a prefektúrák munkájának értékelésére, elemzésére szükség van, ha erre sor kerül, ezen az RMDSZ is részt vesz, de semmilyen konkrét javaslat, megkeresés szövetségünk vezetőihez nem érkezett el. Markó Béla hozzátette, hogy az RMDSZ nem elégedetlen prefektusai és alprefektusai tevékenységével, ha egyesek munkájával kapcsolatban esetleg kifogások merülnének fel, az érveket megvizsgálva hozzuk meg a döntést, mégpedig a koalícióval közösen, hiszen a kormány megyei képviselői a koalíció emberei. A George Pruteanu leváltására vonatkozó állítólagos követeléssel kapcsolatban Verestóy Attila és Markó Béla leszögezték: Pruteanu ügye a KDNPP dolga, az RMDSZ nem fordult semmilyen követeléssel – még kevésbé ultimátummal – a parasztpárthoz, noha szövetségünk véleménye az, hogy a Szenátus egyik fontos, a reform végrehajtásában felelős szerepet játszó bizottságát nem olyan személy kellene hogy vezesse, aki közelebb áll az ellenzék nacionalista erőihez, mint saját pártjához. Az RMDSZ számára fontos a kormány támogatása, márpedig Pruteanu szenátor nem ezt teszi. A csereháti ügy kapcsán Markó Béla méltatta az államelnök sajtóközleményben kifejezett álláspontját, miszerint a svájci adományból épített létesítménynek meg kell maradnia eredeti, a szerződésben rögzített rendeltetésénél, vagyis maradjon a székelyudvarhelyi és környékbeli fogyatékos gyermekek kisegítő iskolája, és munkáját irányítsa egy közös igazgatótanács. Egyelőre folyamatban van egy per, a jogi vitát csakis bírósági úton kell eldönteni, semmiképpen nem a kormány dolga ezt a kérdést rendezni. Az RMDSZ határozottan ellenzi az épület eredeti rendeltetésének bárminemű megváltozatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 18., 1178. sz./
1998. február 4.
Febr. 4-én Bukarestbe érkezett Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa, először George Pruteanuval, a szenátus oktatási bizottságának elnökével, továbbá Anghel Stanciuval, a képviselőház tanügyi bizottsága vezetőjével tárgyalt, majd Andrei Marga tanügyi miniszter fogadta a vendéget. A megbeszélések után az EBESZ főmegbízottja elmondta: több éve rendszeresen felkeresi Romániát, hogy figyelemmel kövesse az etnikumközi - azaz a román többség és a kisebbségek közötti - viszony alakulását. Max van der Stoel közölte, hogy Pruteanuval folytatott megbeszélésén a romániai magyar nyelvű egyetem létesítéséről, a földrajz és a történelem román nyelvű oktatásának problémájáról volt szó. Prutenau kifejtette: a nemzetközi egyezmények nem tartalmaznak olyan előírást, hogy a román kormánynak kellene finanszíroznia egy magyar nyelvű egyetemet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1998. február 5.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa febr. 5-én cáfolta George Pruteanu szenátor - a román szenátus oktatási bizottságának elnöke - által tett kijelentést, amely szerint szerdai tanácskozásukon Stoel "korlátozóbb jellegű" formulát javasolt volna a kisebbségi oktatás tekintetében, mint a romániai törvény: A parlamenti oktatási bizottságokkal folytatott találkozó után elmondtam, hogy még számos más találkozóra kerül sor látogatásom során és véleményemet azt követően fogom megfogalmazni. Úgy gondolom, minden nagyon fontos, ami előmozdítja az integrációt, a különböző etnikai csoportok elszigetelése nem kívánatos. Ugyanakkor semmiképpen sem szeretném, hogy azt adják a számba, hogy még korlátozóbb formák híve vagyok a magyar nyelvű oktatás tekintetében. A két bizottsági elnökkel folytatott beszélgetés során tapasztaltam, hogy nincs ellenvetésük egy magyar nyelvű magánegyetemmel szemben, de ismerik a kormány formuláját és a kormány döntéseit is ebben a kérdésben. A főbiztos a Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés után nyilatkozva elmondta, hogy a találkozó igen hasznos volt. Elsősorban az etnikai kisebbségekről és a független egyetemekre, valamint a kolozsvári multikulturális egyetemre vonatkozó igényeikről volt szó. Markó Béla a megbeszélés után nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Max van der Stoellal évek óta rendszeresen találkozott az RMDSZ vezetése, utoljára 10 hónappal ezelőtt. Míg a múltban éveken át változatlan volt a helyzet, ezúttal a legutóbbi találkozó óta az a kormány, amelyben az RMDSZ is részt vesz, fontos sürgősségi rendeletet fogadott el, amely, mint azt a biztossal közösen megállapították, biztosítja az akadálytalan anyanyelvű oktatást a kisebbségek számára. Ugyanakkor a szövetségi elnök kérdésesnek nevezte, miként fogadja el a parlament ezt a kormányrendeletet azt követően, hogy a szenátus sajnos olyan módosításokat szavazott meg, amelyek újra korlátozásokat vezetnek be mind a történelem és földrajz oktatása, mind az önálló egyetemi intézmények tekintetében. Az EBESZ-főbiztos febr. 5-én számos más romániai politikussal is megbeszélést folytatott. Andrei Plesu külügyminiszterrel a román külpolitika fő céljait tekintette át, különös tekintettel a Magyarországgal és Ukrajnával való kapcsolatok alakulására. A miniszter tájékoztatást adott a romániai nemzeti kisebbségek helyzetéről és a határon kívül élő román közösségek támogatására irányuló erőfeszítésekről. Andrei Plesu és vendége a nemzeti kisebbségek problematikájának "kiegyensúlyozott és rugalmas" kezelését szorgalmazta, amely "figyelembe veszi minden egyes kisebbség valós helyzetét és szükségleteit", ennek egyik példájaként említve a romániai romákért tett erőfeszítéseket. Megállapították, hogy a nemzetközi dokumentumok és normák általános keretet adnak e problémák megközelítésére, de, mint Anda Filip külügyi szóvivő idézte a megbeszéléseken kialakult közös véleményt, "ez nem függeszti fel a szabad gondolkodást és azt, hogy a dolgokat összefüggésükben kezeljék". A formula megfigyelők szerint Pruteanu szenátor ama érvére is válasznak tekinthető, hogy a nemzetközi szerződések nem kötelezik Romániát kisebbségi anyanyelvű állami egyetem felállítására - Pruteanu szerint a kisebbségek anyanyelvén különállóan csak magánegyetem működhet Romániában. /Mit mondott Max van der Stoel? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
1998. március 19.
Márc. 18-án a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vezetősége minden párttisztségéből felfüggesztette és a pártból is kizárta George Pruteanu szenátort. Pruteanu pártkarrierjének az vetett véget, hogy márc. 17-én ő volt az egyedüli parasztpárti szenátor, aki az ellenzékkel együtt nyíltan úgy szavazott, hogy a polgármesteri választott tisztség összeegyeztethetetlen a kormányban viselt tisztséggel - és ezzel lényegében Ciorbea kormányfő, a Parasztpárt alelnöke ellen foglalt állást. A pártvezetés a kizárás indokai között megemlítette Pruteanu "egyszemélyes hadviselését" is, amelyet az ellenzék oldalán az oktatási törvényrendelet kisebbségek számára kedvező módosítása ellen folytatott. - Márc. 19-én a rádióban a harcias Pruteanu bejelentette: most még elszántabban fog küzdeni az "igazságért". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
1998. április 14.
George Pruteanu szenátor az új kormány beiktatása előtt nyilvános támadást intézett Radu Vasile kinevezett kormányfő ellen, mert "megígérte az RMDSZ vezetőinek az őket érdeklő két sürgősségi kormányrendeletet". Nyílt levélben Pruteanu /akit kizártak a parasztpártból/ azt állította, hogy a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó közigazgatási és oktatási jogok "a román társadalom legkülönbözőbb rétegeiben nyugtalanságot és elégedetlenséget keltettek". Pruteanu gúnyosan azt kérdezte a kijelölt miniszterelnöktől, miként fogja elérni a kormányrendeletek érvényesítését a korábbi formában, amit, fejti ki, "a közvélemény legnagyobb része nem óhajt"? "Meg fogja győzni a szenátorokat, hogy mondjanak le meggyőződésükről? Hipnotizálni fogja őket? Azzal fogják őket fenyegetni az RMDSZ parancsára, hogy kidobják őket a pártból, ahogy engem fenyegetnek ezzel?". - A szenátor levele érzékelteti, hogy a nacionalista erők az új kormánnyal szemben sem kívánják feladni kampányukat. Néhány napja több vezető nacionalista értelmiségi által közzétett nyilatkozat is, amely az önálló magyar egyetem gondolata ellen tiltakozott. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./
1998. május 26.
A KDNPP szenátusi csoportja kérni fogja, hogy tagjai közül új elnököt válasszanak a szenátus tanügyi szakbizottságának élére, és váltsák le a párt soraiból kizárt George Pruteanut. A hírt bejelentő Ion Diaconescu megjegyezte, hogy döntésükre - amelyet már hivatalos formában már továbbítottak is a szenátusnak - azt követően került sor, hogy Pruteanut már márciusban kizárták a párt soraiból. Ezzel pedig ellentmond bizottsági elnöki tisztségének eddigi megőrzése. A központi napilapok viszont igen nagy terjedelemben tálalják az eseményt, többségük pedig közli Pruteanu, a KDNPP vezetőségéhez intézett nyílt levelét is, amelyben a volt parasztpárti szenátor "hazugnak" és "szégyentelennek" nevezi a pártvezetés, a személyének leváltását célzó érveit. A szenátor ugyanakkor tudni véli, a KDNPP döntését nem "kihágásai", annál inkább az RMDSZ-nek tett ígéretek indokolták. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1998. június 22.
Élesen bírálta a román igazságszolgáltatás működését Emil Constantinescu államfő a Legfelsőbb Bíróság új elnökének, Sorin Moisescunak, az eddigi legfőbb államügyésznek és a testület új tagjainak eskütétele alkalmából mondott beszédében. A korrupció és a nagy pénzügyi csalások elleni küzdelem gyakorlatilag siralmas véget ér a bíróságokon, mondotta az államfő. Sorin Moisescu sajtóértekezletén közzétette azoknak a listáját, akik ellen különböző feljelentések nyomán ügyészségi vizsgálat indult. Rágalmazás címén indítottak vizsgálatot többek között Ion Iliescu volt államfő, George Pruteanu parasztpárti képviselő, C. V. Tudor /Nagy Románia Párt elnöke - 11 különböző ügyben/, a nemzetgazdaság aláaknázása a vád egy további ügyben, amelyben Ion Iliescu volt elnök, Adrian Nastase, Petre Roman demokrata párti elnök és Radu Berceanu ipari miniszter az érintett. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./
1998. augusztus 25.
George Pruteanu parasztpártból kizárt szenátor a Cotidianul című lapban egy teljes oldalon fejtette ki nézeteit. Szerinte a "parasztpárt nagy melléfogása az RMDSZ-szel kötött szerződés volt, amely lehúzza. Illetve már alá is rántotta." Pruteanunak "az, hogy magyar egyetemeket létesítsenek, iszonyatosnak tűnik." "Megteremteni ezeket az egyetemeket nem jelent mást, mint kettészakítani ezt az államot, amit nevezzünk akkor román-magyarnak." /Pruti fantazmagóriáiból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./
1998. szeptember 2.
Szept. 2-án 12 igen- és egy ellenszavazattal a szenátus oktatási szakbizottsága leváltotta George Pruteanu független szenátort a bizottság elnöki tisztségéből. A tájékoztatók szerint Pruteanu helyét Florin Bogdan KDNPP-politikus vette át. A lapoknak nyilatkozó Pruteanu úgy véli, távozásának döntő oka az volt, hogy "a tanügyi törvényt román szellemben értelmezte", ugyanakkor "mocskos zsarolásnak" nevezte a KDNPP képviselőinek személye leváltását célzó politikai nyomását. /Brassói Lapok (Brassó), szept. 4./
1998. november 26.
A román képviselőház nov. 25-én jóváhagyta a bizonyítványok, diplomák és tudományos minősítések egyenértékűségének kölcsönös elismerését tartalmazó magyar-román ekvivalencia-egyezményt. Miután a román szenátus ezt a jóváhagyást már korábban megadta, a megállapodás a ratifikálásról szóló törvény kihirdetése után életbe lép. Az ekvivalencia-egyezményt még 1997. június 7-én írta alá Bukarestben a két ország oktatási minisztere. Az akkor mindkét fél részéről rendkívül fontosnak minősített megállapodást a román szenátus oktatási bizottságának volt elnöke, George Pruteanu szenátor olyan gondosan elfektette, hogy arra csak 1998 márciusában bukkantak rá az RMDSZ törvényhozóinak kitartó kezdeményezéseire, s ezt követően kezdődhetett meg a román törvényhozásban a ratifikálás hosszas procedúrája. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 26./
1999. május 25.
Máj. 25-én a szenátus elfogadta a helyi autonómia és közigazgatási törvényt. Az ellenzéki szenátorok tiltakozó kivonulása után a testület 74 pró szavazattal és egyetlen tartózkodással (George Pruteanu személyében) elfogadta a tervezetet, amely többek között a nemzeti kisebbségeknek a közigazgatásban való anyanyelvhasználatát is szabályozza. A kisebbségi nyelvhasználatot illetően a jóváhagyott dokumentum maradéktalanul tartalmazza a Ciorbea-kormány által 1997-ben kibocsátott 22-es sürgősségi kormányrendeletben foglaltakat. A törvényt értelmében lényegesen bővül a helyi tanácsok hatásköre. A törvény - többek közt - egyharmaddal csökkenti a helyi tanácsosok számát, szabályozza a kapcsolattartást a különböző régiók helyhatóságai között, pontosabban behatárolja a prefektus hatáskörét, és harmonizálja a többi közigazgatást érintő törvényt, lásd a regionális fejlesztésről szóló, a helyi közpénzek, a koncesszió, illetve a patrimónium törvényét. Mindenekelőtt pedig természetesen szavatolja az anyanyelv használatát az adminisztrációban ott, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a 20 százalékot. - A képviselőháznak is meg kell vitatnia és elfogadni a törvénytervezetet. /Székely Kriszta: Elfogadták a helyi közigazgatási törvényt Az ellenzék tiltakozásképpen kivonult a szenátusból. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
0. április 2.
Március 31-én ülésezett Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) fő fóruma, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Arról döntöttek, hogy az RMDSZ 2003-ban sorra kerülő, következő kongresszusáig az SZKT a jelenlegi összetételben folytatja munkáját. Markó Béla politikai helyzetelemzésében a választások után kialakult helyzetre és az ennek nyomán a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával (RTDP) kötött parlamenti támogatási megállapodás eredményeire, illetve a szövetség előtt álló feladatokra összpontosított. Az RMDSZ elnöke elemezte az RTDP-vel kötött megállapodás pozitív és negatív eredményeit. Előbbiek közé sorolta a helyi közigazgatási törvény elfogadását, Nastase miniszterelnök márc. 15-i üzenetét a romániai magyarsághoz. Eredménynek számít, hogy különböző minisztériumokban és központi intézményekben a vezető tisztségeket betöltő magyarokat sikerült posztjaikon megtartani. Negatívumok: össze nem hangolt törvényjavaslatok, a magyar szakemberek megyei és helyi szinten történő eltávolítása különböző állami hivatalok éléről, illetve a kormánypárt erősödő nacionalista retorika, amely az utóbbi napokban a szenátus művelődési és oktatási szakbizottságainak döntésében is megmutatkozott. Várhatóan két-három héten belül megoldást keresnek a Babes-Bolyai Tudományegyetem szerkezeti átalakításának, az önálló magyar tanszékek és karok létrehozásának tekintetében, s lépéseket tesznek a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen, az orvosi és gyógyszerészeti egyetemen, továbbá a kolozsvári agronómián és a zeneakadémián a magyar oktatási formák bevezetésére, illetve megerősítésére. - A szövetségi elnök üdvözölte a magyarországi státustörvény tervezetének megszületését, azt a romániai magyarság számára fontos, javára szóló jogszabálynak nevezte. Katona Ádám székelyudvarhelyi képviselő az elnöki helyzetelemzésről vitát javasolt, ezt azonban elvetették. - Az SZKT rátért az SZKT megújításáról szóló vitára. Toró T. Tibor "az RMDSZ kapuinak kitárását" javasolta. Verestóy Attila rámutatott: vagy megújítják az SZKT-t, s akkor minden egyes helyet választással töltenek be, vagy pedig a platformoknak, az ifjúságnak, a nőknek stb. korporatív alapon biztosítanak helyeket. Kónya-Hamar Sándor az 1996 márciusában elfogadott határozatot idézte, amelynek értelmében az SZKT-t a romániai magyarság kataszteri nyilvántartásának alapján kell általános választással megújítani. Markó Béla szerint nem szabad olyan célokat magunk elé tűzzünk, amelyekről eleve tudjuk, hogy megvalósíthatatlanok.- Két elképzelés alakult ki. Az egyik az ügyvezető elnökség által elkészített közvetlen választásról szóló szabályzat szerint az SZKT teljes megújítását vetítette elő, a másik pedig azt, hogy a 2003-ban sorra kerülő, következő RMDSZ-kongresszusig maradjon meg a jelenlegi képviselet, s ennek következtében az SZKT is maradjon változatlan. A szavazáson a második javaslat győzött, s ezután a tanácskozást azonnal berekesztették. - Délelőtt az SZKT és Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) együttes ülést tartott, amelyen tudomásul vette Dézsi Zoltán SZKT-elnök lemondását, meghallgatta Markó Béla szövetségi elnök politikai helyzetelemzését, megerősítette önkormányzati ügyvezető elnöki tisztségében Kerekes Gábort, és zárt ülésen megvitatta és elfogadta a szövetség költségvetését. Dézsi Zoltán azért mondott le, mert a kormány Hargita megyei alprefektusnak nevezte ki őt. Markó Béla leszögezte: mindazok a politikai, gazdasági és társadalmi okok, amelyek az RMDSZ-t az RTDP-vel kötött megállapodásra kényszerítették, ma is léteznek. Markó kijelentette: a kormányfő részvételével tartott múlt heti RMDSZ-RTDP-egyeztetésen ígéretet kaptak arra, hogy az egyetemi akkreditációs törvénnyel kapcsolatos hátrányos javaslatokat nem fogják továbbvinni. Elmondta: közölték Adrian Nastaséval, hogy azzal a nacionalista irányzattal, amelyet az Adrian Paunescu-George Pruteanu páros képvisel, az RMDSZ nem tud közösséget vállalni, s annak további erősödése a két párt közötti együttműködést kockáztatja. Markó bírálta a Reform Tömörülést, amelynek egyik legutóbbi tanácskozásán elhangzott, hogy "a jelenlegi vezetők a romániai magyarság áruló bandáját alkotják", hogy "politikai gyilkosságról" és "politikai prostitúcióról" kell az RMDSZ kapcsán beszélni. Az SZKT délutáni ülésén Tőkés László tiszteletbeli elnök javasolta, hogy az SZKT vitassa meg a zilahi Wesselényi-kollégiumban kialakult helyzetet. A javaslatot Deák László Szilágy megyei ügyvezető elnök nem támogatta. Tőkés püspök javaslatát az SZKT 23 igen és 30 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett elutasította. Az SZKT elfogadta Vekov Károlynak a Nemzetépítő Platform magalakulásáról szóló tervezetét. Az SZKT-ülést követően Tőkés László püspök sajtóértekezleten ismertette a zilahi Wesselényi-kollégium ügyét, és leszögezte: az iskolaigazgatónak vissza kell vonulnia. Tőkés László elmondta: az SZKT elutasító magatartása nem lepte meg, hiszen ez a testület rég nem döntéshozó, hanem "közjegyzői feladatokat ellátó szerv". Ez a gárda a "nemzeti érdekeink elárulója lett". /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: 2003-ig jelenlegi formájában működik az RMDSZ. Az SZKT nem élt a választások útján történő megújulás lehetőségével. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./
2001. február 7.
George Pruteanu és Adrian Paunescu RTDP-s szenátorok magyarázatot követeltek a párt vezetőségétől, amiért egyetértettek a helyi közigazgatási törvénytervezetnek az anyanyelvhasználatról szóló cikkelyeivel. Más RTDP-s szenátorok azt javasolták: mindaddig halasszák el a végső szavazást a törvényről, amíg az RTDP pontosan nem méri fel, milyen hatással lesz a párt népszerűségére ennek a jogszabálynak az elfogadása. /Pruteanu és Paunescu a helyi közigazgatási törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2001. február 8.
A helyi közigazgatási törvénynek az anyanyelvhasználatra vonatkozó szakaszai minden szempontból helyesek" - nyilatkozta Ion Iliescu elnök. A közigazgatásban való anyanyelvhasználat biztosítása nyitás a kisebbségek felé, amit ezeknek a közösségeknek a számaránya indokol. Iliescu kifejtette: véleménye szerint ez a cikkely egyáltalán nem jelenti a román nyelv helyzetének aláásását, és ígérte: az egyeztetést követően aláírja a törvényt. Előzőleg Adrian Paunescu és George Pruteanu RTDP-s szenátorok számonkérték a párt vezetőségétől, hogy támogatják a helyi közigazgatási törvényt, és annak a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó szakaszát. - Pruteanu különvéleményt fogalmazott meg: csak azokon a településeken kellene megengedni az anyanyelv használatát, ahol a kisebbség aránya meghaladja az 50 százalékot. /Kiss Olivér: Iliescu aláírja a helyi közigazgatási törvényt. Pruteanu nem fél az RTDP-ből való kizárástól. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./
2001. február 14.
A képviselőház febr. 13-án nevezi ki a helyi közigazgatási törvénytervezetről egyeztető parlamenti bizottság tagjait. A bizottságba három RTDP-s, két NRP-s, valamint egy-egy liberális és RMDSZ-es szenátor került. A bizottságban az RMDSZ-t képviselő Seres Dénes elmondta: George Pruteanut és Adrian Paunescut kizárták a testületből. /Alakulóban az egyeztető bizottság. Pruteanut és Paunescut kizárták. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14/
2001. február 21.
Febr. 20-i ülésén a szenátus alkotmányellenesnek minősítette és elvetette azt az egyszerű bizalmatlansági indítványt, amelyet a Nagy-Románia Párt nyújtott be a készülő közigazgatási törvény ügyében. A szavazáskor a NRP elhagyta a termet. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt mellett a Romániai Társadalmi Demokrácia Párt és a Demokrata Párt szenátorai is úgy vélték, az indítvány alkotmányellenes, jóllehet Petre Roman DP-elnök előző nap úgy nyilatkozott: nem lenne szabad elvetni az indítványt csak azért, mert valakiknek alkotmányossági aggályai vannak vele szemben. Az RTDP két szenátora, Adrian Paunescu és George Pruteanu a helyi közigazgatási törvény ellen, az indítvány mellett foglaltak állást. Ennek ellenére mindketten az NRP-kezdeményezés alkotmányellenességére szavaztak. Corneliu Vadim Tudor szenátor, az NRP elnöke a vitában leszögezte, hogy pártja indítványa valójában nem a kormány, hanem az RMDSZ ellen irányult. Tudor szerint az RMDSZ "törvénytelen, nemzet- és Európa-ellenes" szervezet, amely képes volt rávenni a kormánypártot "a magyar irredentizmussal szembeni kapitulációra". A sajtóértekezleten Tudor kijelentette: jóllehet a szenátus alkotmányellenesnek minősítette az indítványt, az NRP elérte célját, mert a szenátus mégis tárgyalta a kezdeményezést. A szenátusi vitában felszólalt Adrian Nastase kormányfő is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a készülő közigazgatási törvény összhangban áll az ország alkotmányával és megfelel a Románia által ratifikált nemzetközi megállapodásoknak. /Alkotmányellenes az NRP indítványa. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21/
2001. május 29.
A kormánypárt két tagja - Adrian Paunescu és George Pruteanu - szinte hetente felszólal a szenátusban, hogy óvja a többségi nemzetet, a legtöbbször a magyaroktól. Legutóbb Paunescu elmesélte, hogy Szovátafürdő teljesen magyar kézre került /mintha nem lenne még most is nagyjából magyarok lakta város/, mert a szállodákért versengő román turisztikai cégeket "kiejtették" a liciten. Főleg egy Salinas nevezetű cég ellen mennydörgött Paunescu. A szenátor főleg a magyar vállalkozókban ellenséget lát. Párttársa, George Pruteanu ebben teljesen egyetértett. Azt nehezményezte, hogy Frunda György szenátortársa merészelte javasolni a gazdasági életben, a törvényszéken is az anyanyelv használatát. "A kisujjunkat adtuk és az egész kezünket követelik" - magyarázta nekihevülve. A magyar szenátoroknak barátilag kérni kellene őket, hogy lapozzanak bele az Európai Unió ajánlataiba. Idézni kellene Adrian Nastase miniszterelnököt, aki szeretné, ha bejönne a külföldi tőke. /Magyar Balázs: Nemzetféltők a mikrofonnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2001. május 30.
A szenátus művelődési szakbizottsága máj. 29-én megszavazta a román nyelv védelméről szóló törvényt, amelyet George Pruteanu (RTDP) terjesztett elő. Eszerint Romániában minden idegen nyelvű közérdekű szöveget román nyelvre is le kell fordítani. A törvény megsértése esetén a jogszabály 10 és 50 millió lej közötti pénzbírságot helyez kilátásba. Kereskényi Sándor képviselő hangsúlyozta: a törvénytervezet az önkormányzatokban az anyanyelvhasználatot lehetővé tevő helyi közigazgatási törvény kiegyensúlyozására készült. - Markó Béla szövetségi elnök szerint nincs szükség ilyen nyelvtörvényre. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy a franciák fogadtak el hasonló jogszabályt, amelynek szintén nem volt sok értelme, Romániában pedig az különösen veszélyes lehet, figyelembe véve az itt élő más nyelvű nemzeti közösségek arányát. /Papp Annamária: Román nyelvvédő törvény Markó: nincs szükség ilyesmire. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./
2001. augusztus 30.
A szenátus kulturális bizottsága aug. 29-én jóváhagyta a román nyelv védelmét szolgáló törvénytervezetet. Csupán Kereskényi Sándor RMDSZ-szenátor szavazott ellene, etno-politikai jellegűnek nevezve a tervezetet. Kifejtette: a törvény megvitatásakor elismert magyar nyelvészeket is meg kell hallgatni. George Pruteanu szenátor, a törvénytervezet kezdeményezője, tagadta, hogy a tervezetnek etnikai vonzata lenne. Szerinte csak a román nyelv védelméről van szó, amely a nem román feliratoknak a szabályozásában merülne ki. /Kivonult a Nagy-Románia Párt a képviselőházi vitáról. Törvénytervezet a román nyelv védelmére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2001. szeptember 19.
Szept. 18-án a szenátus művelődési bizottsága újratárgyalta a George Pruteanu szenátor kezdeményezte román nyelvvédő törvényt. A testület elfogadta az RMDSZ néhány módosító javaslatát, többek között azt, hogy a jogszabály nem korlátozhatja a tanügyi, a helyi közigazgatási és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben szavat
2001. szeptember 27.
Az RMDSZ heti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök ismertette az RMDSZ küldöttségének Ion Iliescu államelnökkel folytatandó megbeszélése aktuális kérdéseit. Adrian Nastase kormányfőnek a magyar nyelvű sajtó- és tankönyvellenes nyilatkozata kapcsán az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az ilyen megnyilvánulások elavultak, a 90-es évek elejét idézik. Markó Béla megjegyezte, hogy a magyar kisebbség értékelné, ha a kormány állami támogatással működő 24 órás magyar nyelvű televíziót finanszírozna. Ugyanakkor George Pruteanu kormánypárti szenátornak a román nyelv védelmére vonatkozó törvénytervezete kapcsán elmondta: ez a tervezet a kisebbségi anyanyelv-használatot korlátozza. A PSD egyre gyakoribbá váló nacionalista hangvételű megnyilvánulásai ártanak a kormánypárt és az RMDSZ által megkötött együttműködési szerződésben foglaltaknak. Adrian Nastase kormányfő a két párt közötti eredményes együttműködés elmérgesedésének okaként a státustörvényt nevezte meg. Tokay György kiemelt néhány, az RMDSZ által kidolgozott, konkrét alkotmány módosító javaslatot. Az RMDSZ sürgette a parlament két háza szerepének éles elhatárolását. Markó Béla a magyar-román vegyes bizottság munkálatairól elmondta, hogy lényeges előrelépés történt a kulturális, oktatási kérdések, prioritások összehangolásában, azonban nem beszélhetünk haladásról a gazdasági-társadalmi kérdések kezelésében. /RMDSZ-sajtóértekezlet Bukarestbe. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./
2001. december 20.
George Pruteanu és Verestóy Attila összekaptak a Vatikánban, mert az előbbit Ion Iliescu előnyben részesítette a látogatási program idején, tudósította Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./
2002. október 23.
Szenátusi, majd képviselőházi elfogadása óta állandóan sajtótéma a George Pruteanu által beterjesztett nyelvtörvény, amelyet számtalan irányból gúnyolnak és kifogásolnak. Ion Iliescu államfő váratlanul Pruteanu védelmére kelt, mondván, a törvény igenis szükséges. A törvény képviselőházban elfogadott változata szerint minden közérdekű, idegen nyelvű, írott vagy beszélt szöveget kísérnie kell a román fordításnak is. A román tévéadók által sugárzott idegen adásokat el kell látni román felirattal. Kivételt képeznek a nemzeti kisebbségek kiadványai, ideértve a kábeltévéken közölt rádióműsorok; a nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzott rádióadások; a nemzeti kisebbségek nyelvén élő közvetítésben sugárzott adások; a nemzeti kisebbségek helyi és regionális tévéadásainak vallásos, etnográfiai és szórakoztató jellegű műsorai. /(i): Kifogásolt nyelvtörvény. Iliescu államfő védelmébe vette George Pruteanut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./
2003. augusztus 30.
Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor aug. 29-i, kolozsvári sajtótájékoztatóján a kettős állampolgárságról elmondta: nem ért egyet azzal, hogy a határon túli magyarság etnikai alapon kapjon magyar állampolgárságot, hiszen ez tömeges kivándorlást eredményezne. Vita volt az igazságszolgáltatásban az anyanyelvhasználat kérdéséről, a Nagy-Románia Párt (NRP) szenátorai mellett olyan politikusok is ellenvéleményt fejtettek ki, mint: Adrian Paunescu, George Pruteanu és Norica Nicolae. Eckstein-Kovács Péter szerint az anyanyelv igazságszolgáltatásban való használata a Romániában élő kisebbségek alkotmányos joga. A román állam a hontalanok, az idegenek és a románul nem tudók számára egyaránt biztosítja a tolmács általi védekezés lehetőségét, a Romániában élő kisebbségek tagjai azonban teljes jogú román állampolgárok, ezért több joggal kellene rendelkezniük - közölte a szenátor. Olaszországban, Finnországban és Spanyolországban anyanyelvükön védekezhetnek a kisebbségekhez tartozó személyek. A kettős állampolgárság mind európai, mind világviszonylatban elfogadott, szerinte azonban az erdélyi magyarság nem szorul rá. /Pap Melinda: Alkotmányossági jogot az anyanyelv-használatnak. Hétfőn dönt a bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2003. szeptember 20.
A parlament mindkét háza szept. 18-án szentesítette az alkotmány új változatát, elfogadva az alkotmány-módosítási törvényjavaslattal kapcsolatos szövegegyeztető bizottsági jelentést. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) honatyáival együtt igennel szavaztak az e párttal együttműködő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), akárcsak az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) képviselői és szenátorai. Nemmel voksolt a szélsőségesen nacionalista Nagy- Románia Párt (PRM), valamint a kormánypárt egyetlen szenátora, George Pruteanu. A módosítások általában megerősítették a bíróságok és a bírók szerepét a büntető-eljárásokban. A mindkét testület által elfogadott szövegváltozat egyebek között kimondja: az előzetes letartóztatást csak törvényszéki bíró rendelheti el, és csakis büntetőeljárás folyamán. Hasonlóképpen, a házkutatást is csak törvényszéki bíró rendelheti el a jogszabályban előírt feltételek mellett. Az új előírásokban leszögezik továbbá, hogy a parlamenti képviselők, illetve szenátorok ellen bármilyen büntetőjogi eljárás indítható, a honatyák perbe foghatók, de csak olyan esetek kapcsán, amelyeknek nincs közük a törvényhozó testületekben leadott szavazataikhoz és a mandátumuk keretében hangoztatott politikai véleményükhöz. Az alaptörvény új változata korlátozza a kormány mozgásterét a sürgősségi rendeletek kiadásában. A kormányok ugyanis eddig olykor vissza is éltek a rendeletek e formájával, jelentős mértékben csonkítva ezzel a parlament szerepét. Mostantól a társadalombiztosításhoz való jog (állami vagy magán) az alapvető emberi jogok közé tartozik. Biztosítja az állami oktatás ingyenességét, és ösztöndíjakat ír elő a rászoruló gyermekek, fiatalok számára. A nemzetiségi jogok tekintetében a módosított alkotmány az oktatás mellett biztosítja az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban is, alkotmányos intézményeknek ismeri el a felekezeti tanintézeteket. Fontos új eleme az alkotmánynak, hogy Romániában élő európai uniós állampolgárok választójoggal rendelkeznek, és választhatók is a helyhatósági szervekbe. Az új alkotmány szövegét október folyamán bocsátják népszavazásra. /Népszavazás októberben. A parlament elfogadta az alkotmány-módosítást. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./
2003. szeptember 23.
Ion Iliescu államfő aláírta az okt. 19-i alkotmánymódosító népszavazás megrendezéséről szóló törvényt jóváhagyó határozatot. Az alkotmánymódosításról szóló tervezetet a múlt héten fogadta el a parlament mindkét háza, ellene csak a Nagy-Románia Párt honatyái és George Pruteanu kormánypárti szenátor szavazott. /Népszavazás az új alkotmányról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2003. szeptember 27.
George Pruteanu a Nagy-Románia Párt (NRP) tagja lett, miután kilépett a kormánypártból. Corneliu Vadim Tudor, az NRP elnöke sajtótótájékoztatón közölte, hogy Pruteanu benyújtotta tagsági kérelmét, és szerepelni fog a párt parlamenti jelöltlistáján A sajtótájékoztatón jelen levő George Pruteanu elmondta, azért döntött az NRP-tagság mellett, mivel látásmódja hosszú ideje egybeesik a pártéval. /George Pruteanu megtalálta a helyét. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./
